Valentine's Day

 
    12 éves korom óta van egy legjobb barátom. Mindent megosztunk egymással. 14 évesen még mindketten a szinglik útját jártuk, míg körülöttünk szerelmes párok sorakoztak. Valentin nap előtti estén rám ír, hogy lenne-e kedvem vele menni valahová. Mosolyogva visszaírtam, hogy persze. Azóta eltelt egy pár év. Ő befutott, mint énekes és táncos egy bandában.
    Videóblogger vagyok a Youtube-on, így a követőimnek csináltam egy 5-6 órás élőadást.
- Nos, játszottunk már, beszélgettünk már, most támadhattok a kérdésekkel! - nevettem el magam. Láttam, hogy Chat-en több ezer kérdéssel bombáztak. - Oké, egy picit hagyjátok az írást. Huh...gyerekek...- kuncogtam a sok kérdés láttán. -...nah. Az első kérdés, úgy hagzik, hogy..."Van-e barátod, és hogyan ünnepelitek?" Öhm...nem nincs barátom, így egyedül ünnepelek. Már megvettem a 3 db tábla csokit és vettem egy ölelgethető macit, ami egy szivecskét fog. - mutattam meg nézőimnek. Páran a lányok közül írták, hogy tényleg nagyon aranyos és, hogy már ők is nézték a boltban. - Oké, következő kérdés..."Milyenek voltak eddig a Va.." - érkezett üzenetem a telefonomon. - Oh...várjatok egy picit, valaki írt nekem. - néztem meg. "Nincs-e kedved találkozni valahol?" ~ismeretlen. - Na jó, ki viccelődik? - kérdeztem nézőim. - "Nincs-e kedved találkozni valahol?" - olvastam fel nekik.
    Közben újabb érkezett. "Mondjuk, a régi sulinál? Vagy inkább a fesztiválon? Tudod, mint kisebb korunkban*kacsintós fej*"
- HOGY MI VAN?! - köptem ki kakaómat, amit éppen ittam. - JUNGKOOK?! - kiálltottam fel. Fél percig csak bámultam a kijelzőt, majd visszaírtam kérdezve, hogy "Ki vagy?".
"Mi az, már meg sem ismered a haverod? A legjobb barátod? JungKook vagyok kiscsaj."
"JungKook? De miért vagy ismeretlen számon?"
"Új a telefonom XD"
"Ja, értem XD"
"Na, akkor van kedved?"
"Hogy ne volna :) Akkor egy óra múlva a fesztiválon" 
"Rendben, kiscsaj *kacsintós fel*"
- Áh!!! NEM HISZITEK EL MI TÖRTÉNT!!!! - álltam fel és ugrándoztam örömömben. - A régi haverom, legjobb barátom újra találkozni akar velem!! Áhhh! Vi...viszont van még egy órám veletek...akkor az úgy pont jól jött ki...- gondolkodtam hangosan.
                                                                          ***

    Felöltöztem, gyors fogmosás, majd egy pici parfüm, és indultam is a megbeszélt helyre a megbeszlt időpontban. Habár egy kissé elkéstem és féltem, hogy nem fog megjelenni. Míg várakoztam egy Micimackó jelmezben táncoló ember járta körbe az embereket. Majd elém állt. Magassága takarta előlem a napfényt. Hirtelen megölelt, majd miután elengedett leült a mögöttem lévő padra. Levette jelmeze fejét, és megláttam őt.
- Azért ennyi év után nem gondoltam volna, hogy így lepsz, majd meg. - mosolyogtam a mellettem ülő fekete hajú srácra.
- Heh, tudod...nem volt időm.
- Ugyan...De mi ez a ruha? Nem találtál már mást a szekrényben? - kuncogtam.
- Naon vicces valaki! És te? Már nem az a pontos csajszi vagy, mint régebben. Mindig előttem értél a megbeszélt helyre.
- Mostanában nincs időm semmire nagyon.
- Ühüm...de azért több ezer ember van felíratkozva a csatornára. Máskor ne mond ki a nevem élő adásban. - lökött egy kicsit meg.
- Néztél?
- Persze. Kíváncsi voltam. Na meg arra is, hogyan reagálsz majd az üzeneteimre. "NEM HISZITEK EL MI TÖRTÉNT!!!!" - idézte.
- Jól van na! Olyan régen találkoztunk már és olyan jól esett. - néztem mély barna szemeibe.
- Igaz, hiányoztál már! - karolt át vállaim felett, majd közeleb húzott és egy puszit hintett homlokomra. - Tudod mit! Várj meg itt, míg átöltözöm és elmegyünk sétálni. Na?
- Rendben! - mosolyogtam. Mire ott hagyott egy kis időre. Fél órát vártam, telefonom kijelzőjét nézegetve, mire hirtelen arcomba egy dobozos narancs nyomódott.
- Na megyünk?
- Igen, hogyne! - álltam fel.
   Régóta nem találkoztunk ezért nagyon sok bepótolni valónk van. Észre sem vettük, de odatartunk, ahová régebben sokat jártunk beszélgetni. Egy kis híd, amit már szinte senki sem használ. Alatta még mindig csörgedezik a kis patak. Emlékszem minden nyáron benne pancsikoltunk, néztünk a békákat és itt tépte le nekem az első virágot JungKook, ami számomra igen is azt jelentette, hogy köztünk több is lakozik.
    Leültünk a hídra, és tovább társalogtunk, közben néha-néha felhoztunk egy-egy emléket, amely ide köt minket.
- Yoon! Nézd! - mutat a patak partjára. - Az első virág...
   Odamentünk köré, majd mindketten megszagoltuk. Mosolyogva figyeltem, ahogy pilláit becsukva szagolgatja a virág szirmait.
- Ha nem tépjük le, ez lesz az egyik legszebb mind közül...
- Igazad van...-helyeseltem. Majd ismét megfigyeltem közelebbről tökéletes fomályát. Mire végig simított tenyerével arcomon. Felnéztem rá, ő ismét rám vetette vigyorát, majd hirtelen megcsókolt. Nem ellenkezve, viszonoztam puha ajkait, amelyek gyengéden simúlnak enyémeknek. Elenged, én pedig szorosan átölelem.
- Hiányoztál...nagyon Oppa...nagyon...
- Most már itt vagyok...
                                                                        ***

- Itt vagyunk, egy újabb év, egy újabb Valentin nap. És jöhetnek a kérdések! Nézzünk az elsőt : "Van barátod? Miket szoktatok együtt csinálni?" Boldogan mondhatom, hogy igen van barátom. Küldött is nektek egy videót, ami főképp az A.R.M.Y-k-nak előny. - indítottam telefonomról.
- Sziasztok! Yoonal már régóta tervezzünk, hogy bemutat nektek, de így jobb is. Minden A.R.M.Y rajongónknak Nagyon Sok Boldog Valentin Napot kívánunk és imádunk titeket! Yooni, kicsim..Boldog Valentin Napot! Oppa nem sokára hazaér! Szeretlek...